2013 szeptemberétől jelentősen megváltozik az OKJ. A jelenlegi szakmák mintegy 2/3-át megszüntetik. A megmaradó képzéseknél az óraszámokat a jelenlegi óraszámok többszörösére emelik, amely a képzési díjak drasztikus emelésével fog járni.
Érdemes még szeptember előtt beiratkozni valamelyik iskolába, mert ha szeptemberig megkezdjük az OKJ-s képzést, akkor még a régi szabályok (és természetesen árak) szerint fejezhetjük be.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: OKJ-s képzésekkel kapcsolatos hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: OKJ-s képzésekkel kapcsolatos hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. március 12., hétfő
2010. augusztus 20., péntek
Szakképzési reform, általános iskola után rögtön szakképzés?
Forradalmi áttörés készül a szakképzésben, a hároméves oktatási idő visszaállításával.
A nemzetgazdasági minisztérium illetékes államtitkára úgy fogalmazott a minap, forradalmi áttörésre készülnek a szakképzésben. Előrevetítette a hároméves formát, mondván nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkahelyen töltött gyakorlatra. A gazdaság igénye is erre ösztönzi az oktatást, ami jelenleg túlságosan elméletorientált. Való igaz, a szakképzés megreformálása az elmúlt években többször napirendre került. Jól emlékszem, amikor az volt a varázsszó, hogy a gyerekeknek kitolódik a pályaválasztási időszaka, nem kell már 14 évesen eldönteniük - mert hogyan is tudnák -, milyen szakmát szeretnének tanulni. Meg egyébként is, fontos, hogy a gyerek nyolcadik után is tanuljon történelmet, magyart... Bevezették a négyéves szakképzési rendszert, s a 9-10. évfolyamon valóban a közismereti tárgyak kerültek hangsúlyba, de azért már alapozhattak a jelentkezéskor választott szakmacsoportra. Ha az élelmiszerorientált területet vesszük, ebbe tartozik például a pék, pék-cukrász, vagy húsipari termékgyártó szakma. A négyéves képzésből valójában a 11-12. évfolyam maradt a mesterség elsajátítására. Egyre többször elhangzott, ez kevés, ennyi idő alatt nem tudják megtanulni a szakmát. Ennek érdekében néhány területen meg is emelték a tanulmányi időt, egy, vagy másfél évvel. Végül is négy-öt év után kapott szakmunkás-bizonyítványt a diák, miközben a szakközépiskolás ennyi idő alatt érettségit szerzett. Persze aki akart, a szakképző iskola után még tanulhatott e bizonyítványért. Az utóbbi években mind gyakrabban felmerült, változtatni kell a szakképzésen. Nem azért jelentkeznek ezekbe az intézményekbe a gyerekek, hogy hosszú éveket az iskolapadban töltsenek. Mielőbb pénzt akarnak keresni, meg aztán, mint gyakran hallani, a gazdaságnak is igen nagy szüksége van a szakképzett fiatalokra.
Tehát a forradalmi áttörés nem más, mint az egykori hároméves, gyakorlatorientált okj képzés visszaállítása. Ellentmondás jócskán akad, hiszen a felnőttképzési program keretében akár öt hónap után kézbe kerülhet a szakmunkás-bizonyítvány. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ténylegesen előbbre jön a szakmaválasztás időpontja, a gyerekek már hetedikben, nyolcadikban eldönthetik, lakatosnak vagy hegesztőnek jelentkeznek. Úgy tűnik, a szakiskolai közismereti képzés háttérbe szorulását vagy akár elmaradását senki nem hiányolja. Mondják, az általános iskolának kell olyan alapokat teremteni, amire nyugodtan építhet a szakképzés. A mai világban azért ennél csak többre lenne szükség. Már csak azért is, mert annyiszor szóba kerül a kétkezi munka presztízse. Persze ehhez meg kell találni a helyes arányt elmélet és gyakorlat között úgy, hogy a képzési idő se tolódjon ki irreálisan hosszúra. Mindenesetre most tizennyolc év a tanköteles korhatár.
A hároméves szakképzés bevezetésével ebből is engedni kell...
A nemzetgazdasági minisztérium illetékes államtitkára úgy fogalmazott a minap, forradalmi áttörésre készülnek a szakképzésben. Előrevetítette a hároméves formát, mondván nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkahelyen töltött gyakorlatra. A gazdaság igénye is erre ösztönzi az oktatást, ami jelenleg túlságosan elméletorientált. Való igaz, a szakképzés megreformálása az elmúlt években többször napirendre került. Jól emlékszem, amikor az volt a varázsszó, hogy a gyerekeknek kitolódik a pályaválasztási időszaka, nem kell már 14 évesen eldönteniük - mert hogyan is tudnák -, milyen szakmát szeretnének tanulni. Meg egyébként is, fontos, hogy a gyerek nyolcadik után is tanuljon történelmet, magyart... Bevezették a négyéves szakképzési rendszert, s a 9-10. évfolyamon valóban a közismereti tárgyak kerültek hangsúlyba, de azért már alapozhattak a jelentkezéskor választott szakmacsoportra. Ha az élelmiszerorientált területet vesszük, ebbe tartozik például a pék, pék-cukrász, vagy húsipari termékgyártó szakma. A négyéves képzésből valójában a 11-12. évfolyam maradt a mesterség elsajátítására. Egyre többször elhangzott, ez kevés, ennyi idő alatt nem tudják megtanulni a szakmát. Ennek érdekében néhány területen meg is emelték a tanulmányi időt, egy, vagy másfél évvel. Végül is négy-öt év után kapott szakmunkás-bizonyítványt a diák, miközben a szakközépiskolás ennyi idő alatt érettségit szerzett. Persze aki akart, a szakképző iskola után még tanulhatott e bizonyítványért. Az utóbbi években mind gyakrabban felmerült, változtatni kell a szakképzésen. Nem azért jelentkeznek ezekbe az intézményekbe a gyerekek, hogy hosszú éveket az iskolapadban töltsenek. Mielőbb pénzt akarnak keresni, meg aztán, mint gyakran hallani, a gazdaságnak is igen nagy szüksége van a szakképzett fiatalokra.
Tehát a forradalmi áttörés nem más, mint az egykori hároméves, gyakorlatorientált okj képzés visszaállítása. Ellentmondás jócskán akad, hiszen a felnőttképzési program keretében akár öt hónap után kézbe kerülhet a szakmunkás-bizonyítvány. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ténylegesen előbbre jön a szakmaválasztás időpontja, a gyerekek már hetedikben, nyolcadikban eldönthetik, lakatosnak vagy hegesztőnek jelentkeznek. Úgy tűnik, a szakiskolai közismereti képzés háttérbe szorulását vagy akár elmaradását senki nem hiányolja. Mondják, az általános iskolának kell olyan alapokat teremteni, amire nyugodtan építhet a szakképzés. A mai világban azért ennél csak többre lenne szükség. Már csak azért is, mert annyiszor szóba kerül a kétkezi munka presztízse. Persze ehhez meg kell találni a helyes arányt elmélet és gyakorlat között úgy, hogy a képzési idő se tolódjon ki irreálisan hosszúra. Mindenesetre most tizennyolc év a tanköteles korhatár.
A hároméves szakképzés bevezetésével ebből is engedni kell...
2010. július 30., péntek
Kevés ember vesz részt a felnőttképzésben
Még mindig nagyon le vagyunk maradva a felnőttképzés területén
Magyarországon alacsony, a felnőtt korú lakosság körében mintegy 8,5 százalékos a felnőttképzésben részt vevők aránya, holott az EU 2010-re 12 százalékos arányt határozott meg célként - mondta Juhász Erika, a Debreceni Egyetem (DE) docense egy csütörtöki debreceni szakmai konferencia sajtótájékoztatóján.
Kimutatható - mondta a szakember -, hogy ahol magasabb a lakosság iskolázottsága, ott ezzel arányosan a gazdasági mutatók is jobbak. Példaként említette a skandináv országokat, ahol csaknem minden második felnőtt részt vesz a felnőttképzésben.
Juhász Erika felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra is tartja magát az a téves képzet, miszerint a képzés "iskolapadot és oklevelet" jelent. Pedig a felnőttképzéshez tartozik az is, ha valaki előadásokra jár el, autodidakta módon képzi magát, vagy egyszerűen csak megtanul kezelni egy számítógépes programot - mondta. Az a fontos - tette hozzá -, hogy valami újat és az életben használhatót sajátítson el az ember felnőttként is.
Fábián István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke, az egyetem július 1-től hivatalba lépő rektora az élethosszig tartó tanulás szükségességéről és megtérüléséről beszélt. A kétnapos Nemzetnevelés-felnőttnevelés-közművelődés című konferencia keretében mintegy ötven előadáson vitatja meg a szakma a felnőttképzéshez kötődő gyakorlati lehetőségeket és cserél tapasztalatot egy-egy konkrét projektről.
Magyarországon alacsony, a felnőtt korú lakosság körében mintegy 8,5 százalékos a felnőttképzésben részt vevők aránya, holott az EU 2010-re 12 százalékos arányt határozott meg célként - mondta Juhász Erika, a Debreceni Egyetem (DE) docense egy csütörtöki debreceni szakmai konferencia sajtótájékoztatóján.
Kimutatható - mondta a szakember -, hogy ahol magasabb a lakosság iskolázottsága, ott ezzel arányosan a gazdasági mutatók is jobbak. Példaként említette a skandináv országokat, ahol csaknem minden második felnőtt részt vesz a felnőttképzésben.
Juhász Erika felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra is tartja magát az a téves képzet, miszerint a képzés "iskolapadot és oklevelet" jelent. Pedig a felnőttképzéshez tartozik az is, ha valaki előadásokra jár el, autodidakta módon képzi magát, vagy egyszerűen csak megtanul kezelni egy számítógépes programot - mondta. Az a fontos - tette hozzá -, hogy valami újat és az életben használhatót sajátítson el az ember felnőttként is.
Fábián István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke, az egyetem július 1-től hivatalba lépő rektora az élethosszig tartó tanulás szükségességéről és megtérüléséről beszélt. A kétnapos Nemzetnevelés-felnőttnevelés-közművelődés című konferencia keretében mintegy ötven előadáson vitatja meg a szakma a felnőttképzéshez kötődő gyakorlati lehetőségeket és cserél tapasztalatot egy-egy konkrét projektről.
2010. július 2., péntek
Kevés a szakiskolai tanuló
A szakiskolai férőhelyek mindössze 49,7 százalékát tudják feltölteni az idei jelentkezők - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) napokban nyilvánosságra hozott jelentéséből. Szakmai tanulmányait így csupán 24.600 diák kezdi meg szeptembertől, üresen marad azonban csaknem 25 ezer hely - olvasható a Magyar Nemzetben. A középiskolába jelentkező 101 ezer fiatal 76 százaléka inkább érettségit adó képzést választott. Az OH elnöke szerint irreálisan sok férőhelyet hirdettek meg a szakiskolák.
A középiskolába jelentkező fiatalok 76 százaléka kezdheti meg ősztől tanulmányait érettségit adó képzésben, 24 százalékuk választotta csupán a szakmai tanulmányokat. Ennek következtében azonban számos meghirdetett hely marad üresen. Az átlagosnál is kevesebben kezdik meg tanulmányaikat a gépészeti, az építőipari, az elektronikai, a könnyűipari, illetve a nyomdaipari szakmacsoportban, ahol a férőhelyek csupán 30 százalékát tudják feltölteni.
A népszerűtlen szakmacsoportok listája egybecseng a hiányszakmák névsorával, így egyelőre nem sikerült orvosolni az azokon megjelenő szakemberhiányt. Nem indokolható azonban a hiány a fiatalok számának csökkenésével, hiszen a gimnáziumi férőhelyek 90 százalékát fel tudták tölteni - írja a Magyar Nemzet. Bakonyi László, az OH elnöke elmondta: a szakiskolák irreálisan sok, 49 ezer férőhelyet hirdettek meg. Elismerte azonban, hogy volt olyan időszak, amikor szükség volt hasonló számú férőhelyre.
Hiába hirdetett korábban az előző kormányzat két óvintézkedést a hiányszakmák népszerűsítésére, hosszú évekre van szükség a normalizálásra - mondta el Bakonyi. Ösztöndíjat kaphatnak például azok a szakmunkástanulók, akik régiójukban hiányszakmának számító irányban tanulnak tovább és minimum 2,5-ös átlaggal rendelkeznek. A 2010-2011-es tanévben ennek segítségével maximum 30 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek a fiatalok havonta.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Ajánlott tanfolyamok: biztonsági őr tanfolyam, fogászati asszisztens képzés, gyógyszertári asszisztens képzés, idegenvezető tanfolyam, kereskedő-boltvezető tanfolyam, kisgyermekgondozó, nevelő képzés, mérlegképes könyvelő tanfolyam, pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam, targoncavezetői tanfolyam, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó tanfolyam, óvodai dajka képzés, ügyintéző titkár tanfolyam
A középiskolába jelentkező fiatalok 76 százaléka kezdheti meg ősztől tanulmányait érettségit adó képzésben, 24 százalékuk választotta csupán a szakmai tanulmányokat. Ennek következtében azonban számos meghirdetett hely marad üresen. Az átlagosnál is kevesebben kezdik meg tanulmányaikat a gépészeti, az építőipari, az elektronikai, a könnyűipari, illetve a nyomdaipari szakmacsoportban, ahol a férőhelyek csupán 30 százalékát tudják feltölteni.
A népszerűtlen szakmacsoportok listája egybecseng a hiányszakmák névsorával, így egyelőre nem sikerült orvosolni az azokon megjelenő szakemberhiányt. Nem indokolható azonban a hiány a fiatalok számának csökkenésével, hiszen a gimnáziumi férőhelyek 90 százalékát fel tudták tölteni - írja a Magyar Nemzet. Bakonyi László, az OH elnöke elmondta: a szakiskolák irreálisan sok, 49 ezer férőhelyet hirdettek meg. Elismerte azonban, hogy volt olyan időszak, amikor szükség volt hasonló számú férőhelyre.
Hiába hirdetett korábban az előző kormányzat két óvintézkedést a hiányszakmák népszerűsítésére, hosszú évekre van szükség a normalizálásra - mondta el Bakonyi. Ösztöndíjat kaphatnak például azok a szakmunkástanulók, akik régiójukban hiányszakmának számító irányban tanulnak tovább és minimum 2,5-ös átlaggal rendelkeznek. A 2010-2011-es tanévben ennek segítségével maximum 30 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek a fiatalok havonta.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Ajánlott tanfolyamok: biztonsági őr tanfolyam, fogászati asszisztens képzés, gyógyszertári asszisztens képzés, idegenvezető tanfolyam, kereskedő-boltvezető tanfolyam, kisgyermekgondozó, nevelő képzés, mérlegképes könyvelő tanfolyam, pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam, targoncavezetői tanfolyam, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó tanfolyam, óvodai dajka képzés, ügyintéző titkár tanfolyam
2010. május 27., csütörtök
Hiányszakmák 2010
Melyik szakmák minősülnek 2010-ben hiányszakmának?
Minden régióban meghatározták azt a tíz-tíz szakmát, amelynek elsajátítását szakiskolai ösztöndíjjal támogatják.
Valamennyi régióban hiányszakmának számít a kőműves, a gépi forgácsoló, a hegesztő és az ács-állványozó. Ezekben a szakmákban kb. nyolcezer diák tanul. Országosan 11 szakmacsoport van, úgy mint gépészet, építészet, elektronika, vendéglátás, idegenforgalom, szociális szolgáltatások, faipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, közlekedés, könnyűipar és egészségügy. A csoportokon belül 24 szakképesítés az ösztöndíjra jogosító, vagyis a gazdaság által igényelt képesítések közé tartozik - ezek területi megoszlásában jelentős eltérések tapasztalhatók.
Minden régióban 2010. február 1-től indul a szakiskolai ösztöndíj fizetése. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak, és félévi tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-öt. Így mintegy 15 ezer tanuló számára válik elérhetővé a juttatás. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok évente határozzák meg a következő tanévekre vonatkozó támogatott szakmákat. Első alkalommal 2010-ben január 15-ig hozták meg döntéseiket, a további években szeptember 30-ig döntenek.
A februári bevezetéskor az ösztöndíj mértéke egységesen havi tízezer forint lesz, amely a nyári hónapokra is jár. A 2010/2011. tanévtől azonban az ösztöndíjat már differenciáltan, a tanulmányi eredmény függvényében állapítják meg félévente. Az ösztöndíj mértéke: 2,51-3-as átlag között 10 ezer forint, 3,1-3,5-es átlagnál 15 ezer, 3,6-4-es átlag között 20 ezer, 4,1-4,5-ös átlag között 25 ezer, 4,6-5 átlag közötti tanulmányi eredmény esetén 30 ezer forint. Akinek a tanulmányi eredménye nem éri el a 2,5-es átlagot, netán lemorzsolódás fenyegeti, vagy tanulási nehézségekkel küzd, az fejlesztésben részesül. A tanárok a különmunkáért felzárkóztatási pótlékot kapnak. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerződés alapján járó összegtől is.
Az ösztöndíjrendszer bevezetéséhez 2010-ben 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Az ösztöndíj kifizetéséhez szükséges forrás mellett a lebonyolítási feladatokra az iskoláknak 2%-os lebonyolítási költséget biztosítanak. A minisztérium becslése szerint az ösztöndíjrendszernek köszönhetően a gazdaság által igényelt szakmákban rövid időn belül mintegy 10%-kal, hosszabb távon még nagyobb arányban nőhet a tanulók száma.
A tíz-tíz támogatott szakma régiónként
Közép-magyarországi régió: kőműves, villanyszerelő, gépi forgácsoló, festő-mázoló-tapétázó, elektronikai műszerész, ács-állványozó, hegesztő, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, burkoló és géplakatos.
Észak-magyarországi régió: szakács, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, gépi forgácsoló, festő-mázoló-tapétázó, géplakatos, épületgépészeti csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépkarbantartó és ács-állványozó.
Észak-alföldi régió: szociális gondozó, kőműves, szerkezetlakatos, villanyszerelő, hegesztő, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, ács-állványozó, ápolási asszisztens és gazda.
Dél-alföldi régió: kőműves, bútorasztalos, gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, burkoló, húsipari termékgyártó, ács-állványozó, épületgépészeti csőhálózat-szerelő és szabó.
Közép-dunántúli régió: bútorasztalos, gépi forgácsoló, épületgépészeti csőhálózat-szerelő, kőműves, villanyszerelő, hegesztő, ács-állványozó, lótartó és -tenyésztő, szerszámkészítő és ápolási asszisztens.
Nyugat-dunántúli régió: szakács, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, szociális gondozó, hegesztő, szabó, kőműves, szerszámkészítő, agrárgazdasági gépszerelő és ács-állványozó.
Dél-dunántúli régió: kőműves, karosszérialakatos, villanyszerelő, gépi forgácsoló, burkoló, ács-állványozó, hegesztő, szerszámkészítő, gazda és elektronikai műszerész.
A támogatott szakmák köre országosan összesítve
(Az egyes szakmák nem feltétlen támogatottak minden régióban.)
- agrárgazdasági gépszerelő
- ápolási asszisztens
- burkoló
- bútorasztalos
- elektronikai műszerész
- épületgépészeti csőhálózat-szerelő
- festő-mázoló-tapétázó
- gazda
- gépi forgácsoló
- hegesztő
- ács-állványozó
- géplakatos
- húsipari termékgyártó
- hűtő- és klímaberendezés-szerelő
- karosszérialakatos
- kőműves
- lótartó és -tenyésztő
- mezőgazdasági gépkarbantartó
- szabó
- szakács
- szerszámkészítő
- szociális gondozó
- villanyszerelő
- szerkezetlakatos
Minden régióban meghatározták azt a tíz-tíz szakmát, amelynek elsajátítását szakiskolai ösztöndíjjal támogatják.
Valamennyi régióban hiányszakmának számít a kőműves, a gépi forgácsoló, a hegesztő és az ács-állványozó. Ezekben a szakmákban kb. nyolcezer diák tanul. Országosan 11 szakmacsoport van, úgy mint gépészet, építészet, elektronika, vendéglátás, idegenforgalom, szociális szolgáltatások, faipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, közlekedés, könnyűipar és egészségügy. A csoportokon belül 24 szakképesítés az ösztöndíjra jogosító, vagyis a gazdaság által igényelt képesítések közé tartozik - ezek területi megoszlásában jelentős eltérések tapasztalhatók.
Minden régióban 2010. február 1-től indul a szakiskolai ösztöndíj fizetése. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak, és félévi tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-öt. Így mintegy 15 ezer tanuló számára válik elérhetővé a juttatás. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok évente határozzák meg a következő tanévekre vonatkozó támogatott szakmákat. Első alkalommal 2010-ben január 15-ig hozták meg döntéseiket, a további években szeptember 30-ig döntenek.
A februári bevezetéskor az ösztöndíj mértéke egységesen havi tízezer forint lesz, amely a nyári hónapokra is jár. A 2010/2011. tanévtől azonban az ösztöndíjat már differenciáltan, a tanulmányi eredmény függvényében állapítják meg félévente. Az ösztöndíj mértéke: 2,51-3-as átlag között 10 ezer forint, 3,1-3,5-es átlagnál 15 ezer, 3,6-4-es átlag között 20 ezer, 4,1-4,5-ös átlag között 25 ezer, 4,6-5 átlag közötti tanulmányi eredmény esetén 30 ezer forint. Akinek a tanulmányi eredménye nem éri el a 2,5-es átlagot, netán lemorzsolódás fenyegeti, vagy tanulási nehézségekkel küzd, az fejlesztésben részesül. A tanárok a különmunkáért felzárkóztatási pótlékot kapnak. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerződés alapján járó összegtől is.
Az ösztöndíjrendszer bevezetéséhez 2010-ben 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Az ösztöndíj kifizetéséhez szükséges forrás mellett a lebonyolítási feladatokra az iskoláknak 2%-os lebonyolítási költséget biztosítanak. A minisztérium becslése szerint az ösztöndíjrendszernek köszönhetően a gazdaság által igényelt szakmákban rövid időn belül mintegy 10%-kal, hosszabb távon még nagyobb arányban nőhet a tanulók száma.
A tíz-tíz támogatott szakma régiónként
Közép-magyarországi régió: kőműves, villanyszerelő, gépi forgácsoló, festő-mázoló-tapétázó, elektronikai műszerész, ács-állványozó, hegesztő, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, burkoló és géplakatos.
Észak-magyarországi régió: szakács, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, gépi forgácsoló, festő-mázoló-tapétázó, géplakatos, épületgépészeti csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépkarbantartó és ács-állványozó.
Észak-alföldi régió: szociális gondozó, kőműves, szerkezetlakatos, villanyszerelő, hegesztő, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, ács-állványozó, ápolási asszisztens és gazda.
Dél-alföldi régió: kőműves, bútorasztalos, gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, burkoló, húsipari termékgyártó, ács-állványozó, épületgépészeti csőhálózat-szerelő és szabó.
Közép-dunántúli régió: bútorasztalos, gépi forgácsoló, épületgépészeti csőhálózat-szerelő, kőműves, villanyszerelő, hegesztő, ács-állványozó, lótartó és -tenyésztő, szerszámkészítő és ápolási asszisztens.
Nyugat-dunántúli régió: szakács, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, szociális gondozó, hegesztő, szabó, kőműves, szerszámkészítő, agrárgazdasági gépszerelő és ács-állványozó.
Dél-dunántúli régió: kőműves, karosszérialakatos, villanyszerelő, gépi forgácsoló, burkoló, ács-állványozó, hegesztő, szerszámkészítő, gazda és elektronikai műszerész.
A támogatott szakmák köre országosan összesítve
(Az egyes szakmák nem feltétlen támogatottak minden régióban.)
- agrárgazdasági gépszerelő
- ápolási asszisztens
- burkoló
- bútorasztalos
- elektronikai műszerész
- épületgépészeti csőhálózat-szerelő
- festő-mázoló-tapétázó
- gazda
- gépi forgácsoló
- hegesztő
- ács-állványozó
- géplakatos
- húsipari termékgyártó
- hűtő- és klímaberendezés-szerelő
- karosszérialakatos
- kőműves
- lótartó és -tenyésztő
- mezőgazdasági gépkarbantartó
- szabó
- szakács
- szerszámkészítő
- szociális gondozó
- villanyszerelő
- szerkezetlakatos
Érdemes ezeket tanulni, vagy nem véletlenül hiányszakmák?
Ajánlott tanfolyamok: biztonsági őr tanfolyam, fogászati asszisztens képzés, gyógyszertári asszisztens képzés, idegenvezető tanfolyam, kereskedő-boltvezető tanfolyam, kisgyermekgondozó, nevelő képzés, mérlegképes könyvelő tanfolyam, pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam, targoncavezetői tanfolyam, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó tanfolyam, óvodai dajka képzés,
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)